3.rész: Második esély.

 Egy csodás napot, mégcsodálatosabbá csak az teheti ha azt a napt azzal az emberrel töltöd el akivel mindigis akartad.

~Louis~

Miutám Harry mindent elmesélt, Samy-rol meg kettejükről ... Nem értettem, egy ilyen lányt mért akar visszakapni, csak remenykedni tudtam, hogy nem akarja a régi életét Vele. De ha Harry valamit elakar érni azt el is fogja, vagy segitek neki, vagy nem.

~Samy~

Tudtam, hogy Harry ennyivel nem fogja feladni és, hogy nég ma probálkozni fog. És igy is lett...a csengő nyivákoló hangja alapján tudtam hogy Ő az.

-Jövok!-kiabáltam előre vidaman, majd kinyitottam az ajtót.

-Figyel ...tudom, hogy most nagyon haragszol meg minden de ... el szeretnélek vinni valahova...-hadarta el ,de láttam rajta, hogy fél a reagciomtól, peddig igazán nem kellet volna.

-Hova?- kérdesztem eccerüen, ami neki is feltünt de nem törödött vele.

-Ahol legelsöre találkosztunk. - monta egy mosolyal az arcán.

-A parkba? 

-Igen, hogy megbeszéljünk mindent, hogy megmagyarazzam ...

-Mehetünk.-megragattam a kezét és magam mögöt huzva Őt csaptam be az ajtót es indultunk el.

-De... - kezte el mondatát de mikor észrevette, hogy elengedtem  a keyét azonnal abbahagyta mondani valojá.-Mehetünk -ragatta meg kezemet ujra és ugy áreztem nem hagyhatom, hogy elengegye.

Orákig sétaltunk, mesét nekem az  X-faktorról, a bandáról, mindenről ami vele történt. Mikor megérkesztünk arra a helyre ahol megismerkettünk megáltam és leültem a kis padra amire legutobb ketten ültünk. 

-Emlákszel a napra amikor megismerkettünk ? -kérdesztem halkan mikor mellém lépet , de én nem vettem le a tekintetemet a padról, lassan vegigsimitottam a kezemmel mire Harry megszolalt.

-Nem lehetett elfelejteni, amikor megláttalak a kis pöttyos szoknyádba meg a kis masnival a hajadban, kis kosaraddal ,benne pár szál virággal. Akartam, de nem tudtam elfelejteni, azonnal beloptad magad a szivembe. -mondta miközben leült mellém, majd hirtelen elöntötek az emlekek és gyorsan átölelte. Jo volt ujra magam mellet tudni, szerettem volna eszt érezni örökre, de meg kel tudja az igazat.

-Harry...- toltam el magamtol egy nagy sóhaj kiséretében, majd a szemébe néztem és fojtattam.- El kel modnanom neked valamit és ha utána is azt akarod , hogy  veled mennyek Londonba akkor el megyek veled mert neked is jár második esély, de ha nem akkor is tud, hogy SZERETLEK és sajnálom...