2.rész: Az igazság...

  

 Az igazság olykor-olykor fáj, de ha nem tudod azt mégjobban fáj és ha nem tudod az igazat arrol az emberröl akiről azt hitted mindent tudsz, kiderül nem is ismered Őt valojában.

~Harry~

-Tudod Tomlinson Te még semmit nem tudsz Róla, ahogy Rólunk sem!-szipogtam mire kérdön nézett rám.
-Hát akkor most mindent elmesélsz!-mondta majd kényelembe helyezte magát. Én peddig elkezdtem a mesémet...
-Tömören Ő egy elég balhés lány. Négy évesen ismertem meg Őt, de már az első perctől fogva legjobb barátom lett. Egyut nöttünk fel. Éjjel-nappal együtt voltunk míg más velünk egykorú gyerek babázott vagy autokázott, mi addig átok rosszak voltunk és azon törtük a fejünk, hogy menjünk a szüleink idegeire és a tanárainkat hogyan tudnánk az örületbe kergetni,néha nekünk köszönhetően lett minden évben új tanáraink. De jött ez az utálatos kamaszkor is ami által bediliztünk és kipróbáltuk a cigit, elkezdtük az ivást, buliztunk minden éjjel, a suliból folyamatosan lógtunk és a legrosszabb drogoztunk. És akár hiszed akár nem, itt nem Én voltam az aki ezt nem  akarta abba hagyni. Erősködött És teljesen a drog rabja lett, Én peddig az övé. Ez után jött a tragédia, Samy sülei balesetet szenvettek és meghaltak. Samy ezek után a drogba menekült és rosszabb lett mint azelőtt... Ékkor már Én többet éreztem iránta mint barátságot, ezért megkértem szökjön el velem Las Vegas-ba ahol ketten lehetünk, csak Én meg Ő. Természetesen beleegyezett nem volt mér it maragyon... se barátja, se család, semmi...  Rengeteget bulisztunk, kaszinóztunk, buliztunk, drogoztunk stb. De egy este tulzásba vittük a drogot és az alkoholt, aztán tortent az a dolog ami miatt most it vagyok. Teljesen véletlenül túlsagosan betépett az eggyi barátun .... mire észbe kaptam már a temetésen és a bíroságon voltunk, ahol Samy-t 2 év elvonóra ítélték. Öszintén nem tudom, hogy úsztam meg, de ahelyett, hogy Samy-t látogattam volna az elvonon, nagy ívben elkerültem azt a helyet. Leszoktam a drogrol meg minden és ay X-faktorba jelentkeztem és arra koncentráltam ... tovább peddig tudod. De mindez még megbocsájtható lenne ha csak a barátja voltam volna, de így nem ... cserben hagytam azt az embert akit az életemnél is jobban szerettem ...- fejeztem be majd az eddig a szemem sarkában csücsülö könnycsepp legurult az arcomon. Igy vissza emlékezve mindenre, elítéltem magam. 
Lou nagy szemekkel bámult maga elé majd megszolalt .
-Hmm haver van mit jóvá tegyél!- mire alig láthatoan elmosojodtam .
-Segitesz ugye?- kérdeztem halkan mire halványan bolintott. Ha nem ismerném azt mondanám, hogy nem is akar segíteni...

~Samy~

Miután rácsaptam Harry-re az ajtót órákig sírtam. Muszály volt visszajönnie? Muszály volt mindent elrontania? A válasz IGEN. Muszály volt. Harry mindig is ilyen volt, mint egy rémálom akkor csap le rád amikor nem számitasz rá... Legyen. Adok neki még egy esélyt . Hisz mindenkinek jár második esély. Meg amugy is Én sem vagyok éppen szent . Vannak még nekem is titkaim ...