9. rész: Régi barát, rosszul elsült buli és a megmentő ördög.

Jó érzés egy régi barátot ujraikor látni, felidézni az emlékeket. De ha megváltoztál, más ember lettél , a barátok, a régi bajtársak, talán nem a legjobbat hozzák majd elő belőlrd, ésmikor egyedül leszel a bajban és nem tudsz menekülni elöle , valaki mindig segit, valaki mindig ott van és fogja a kezed, de ha az a valaki nem az akire számitottál , akiben a legkevésbé bizol, a bajban mersz neki hinni? Vagy inkább a rád váró büntetés?

~Harry~

Fáradtan ültem be a fiúk mellé a limuzinba, bármennyire is szeretem a rajongóimat, éllvezem a sikitozó lányok fogadást, a fárasztó autogrammokat osztogatását, a fárasztó kérdések, a kinos válaszok... megnehezitik egy sztár életét. Kicsit felviditott, hogy már úton vagyok hazafelé, bár nem azt vártam, hogy othon lehessek, hanem inkáb, hogy Samy-val kettesben lehessek. Féltem othonhagyni kettesben Louis-al, főleg azok után amit tett Samy-val. Félek, hogy valami borzalmas dolog fogad majd mikor hazaérünk... Soha nemgondoltam volna, hogy a legjobb barátom és a lány akit még a saját életemnél is jobban szeretek, utálni fogják egymást, de semmi nem tökéletes és az, hogy Samy megbocsájtott nekem elég.
Fáradtan léptem be a házba, ahol Samy azonnal a nyakamba ugrott, ölelése szoros, védelmetnyujtó volt, amitől bár nemigazán jutottam levegőhöz, de nem bántam . Kis idő eltelte után leemelte karjait a válamról, ami eddig sálként védte a nyakamat. Lassú ám, de puha puszit nyomott a számra amit nemigazán tudtam mirevélni. Kérdő tekintetemet látva hangosat sohajtot malyd a tobbiek jelenlétében felszolalt.
-Kibékültem Louis-al!- mondta egy mosolyt küldve Louis felé, akinek a jelenlétét csak most vettem észre. Mostmár felémfordulva megfogta a kezem és szobám felé húzott. Mikor ezt kijelentette ezer kérdés merült fel bennem, aminek fele jelentéktelen , ezért a legfontosabbal kezdtem volna el bombázni, de megelözött egy kérésével.
-Kérlek békülj ki Louis-al!- bár ez inkább utasitásnak vedtem.
-De... most mi ez a nagy örök barátcság köztetek.... és miért.... egyáltalán felfogod mit művelt... nem olyan könnyű ujra megbizni benne ....?!- keztem el hadarni de megálitott .
-Harry...- közép magas hangon , komojan megszolalt jelezve halgassak..-Én megbocsájtottam neki. Te is bocsáss meg neki ! Kérlek!- az utolsó szót már lassan, csendesen mondta ki, mélyebben a szemembe nézve amitől én mindig beadom a derekam, Samy mindig is tudta mi a gyengém, talán ezért is szerettem belé.
-Jó, holnap megprobálok szobaálni vele.-mondtam miközbe szemem a padlora vándorolt.
-Harry!-nyujtotta el a nevem miközben felyét oldarra hajtotta, karjait peddig csipöre tette jelezve ezzel, hogy enny nem elég.
-Jó beszélel vele.-mondtam beleegyezöen, minek hatására a nyakamba ugrott, gyors ölelés után megcsokolt, amit hosszan élvezhettem. Mikor ajkaink elváltak egymástól fáradtan döltem hátra az ágyon, Samy peddig a melkasomra hajtotta fejét és igy aludtunk el.

~Louis~

Nemgondoltam, hogy tényleg megteszi, olyan naiv, ha azt hiszi békénhagyom nagyon téved. Eldöntöttem valamit és az úgy is lesz. Bár igaz, hogy még most nem szálhatok vele szembe de  ne higgye, hogy feladtam, mert már tudom mit kel tegyek ahoz, hogy tönkretegyem . Van egy olyan mondás " Tarzsd közel magadhoz a barátaidat, de mégközelebb az ellenségeidet. " Én e szeint járok el.

~Samy~

Az éjszaka semmit nem tudtam aludni ezért már 8 órakkor felkeltem és úgy gondoltam sétálok eggyet mert ha a házban maradok valoszinű, hogy mindenkit felébresztek azt meg nem szeretném. Felöltöztem jó vastagan mert a kis sétám nem kis sétának szánom . 8 órakkor még elég sötét volt és ködös, de nem vagyok valami félös tipus ezért nem zavart. Sétálgattam a parkban , minden fele lassan a köd is eltünt amit már vártam lehetett olyan 11 óra amikor sikerült kitalálnom hol is vagyok pontosan. Megéheztem ezért beültem egy kávézoba ahol megregeliztem. Amikor észrevettem, hogy a telefonom lemerült kisseb pánik rohamba törtem ki de végül arra jutottam, hogy nem zavartatom tovább magam ezzel, elástam a táskám méjjén és megfeledkezve róla elmerültem a vásárlásban.

~Harry~

Mikor kinyitottam a szemeimet azonnal megláttam a nagy semmit magam mellet, sietve átrohantam Samy szobájába aho szintén senki nem tartozkodott. Nagyon megijedtem és hangos orditozással probáltam felébreszteni a többieket, ami bár sikerült de mégegy személy hijányzott köreinkből.
-Louis hol van?-hosszas csend után Niall megszolalt.
-Mán egy ideje elment.-mondta álmos, fáradt hangon.
-És szami hol van?-kérdezte Liam szemeit dörzsölgetve.
-Nem tudom, de nem it melletem az bisztos!!!-kiabáltam idegesen és az ajtó fele vettem az irányt.
-Most hova mész?-kérdezte Zayn fárattan.
-Megkeresem Samyt mielöt Louis megtalálja.-mondtam idegesen.
-Jaj Harry ! Nem kel enyire féltened Louistól, nem fogja megetöszakolni. Samy valoszinüleg tudja mit csinál .- mondta Liam szemeit forgatva.
Kikerekedet szemekkel neztem rá és gyorsabb léptekkel mentem az ajtó fele.
-Úgy Liam ültes bogarat a fülébe. - forgatta szemeit Zayn.
Ez volt az utolsó mondat amit hallottam tölük mivel sietve beültem az autoba. Útan egész végig azon gondolkoztam amit Liam mondot és azon, hogy mégis miért ment el Samy .

~Samy~

Miközben a koktélruháknál nézelödtem arra lettem figyelmes, hogy egy hang a semmiből a nevemet kiabálja.
-Samy? Ez komoly?- hallottam meg egy ismerös női hangot, de azonnal beugrott ki is ál a hátam mögött. Hátracsaptam fejemet , majd teljes testemmel szembefordultam vele , mig én lesokkolva bámultam rá Ő a nyakamba ugrott és szorosan átölelt. Lassan eltoltam magamtól és végignéztem rajta. Megváltozott, legalábbis külsöre .

-Denis? Denissa Houis?- kérdeztem hatalmas vigyorral az arcomon, kikerekedett szemekkel várva a választ amit tudtam.
-Igen.- mondta egy mosoly kiséretében. Hangos sikitásban törtem ki és a nyakába ugrottam egy gyors ölelésre, mert rengeteg dologra vagyok kiváncsi. Plázázás közben rengeteget mesélt, megtudtam van vagyis volt egy barátja csak szünetelnek, de szerintem a szünetelés egyenlő a szakitással, csak szépen kifejezve. Ezért is ajánlottam fel neki azt, hogy este mennyünk el egy buliba, de elötte mentünk vacsorázni. 

Miután befejeztük a vacsorát kitaláltuk, hogy az ebédlő mozsdojában átöltozünk a koktélruhába amiket vettünk. 

  A Denis-sé egy lilla ruha volt , egy arany szinű cipövel , egy szintén arany szinű szögecses kézitáskával, meg egy pár lilla köves fülbevalóval. Nagyon jól nézett ki , mindig is volt izlése és a bőréhez tökéletesen illett a lilla szin. Az Én szettem lilla  , arany kombináció volt hanem  ezüst feketével, ami szntén jól nézett ki a szöke hajammal. A kollekció egy laza ezüst szinű ruha volt egy fekete csillogó kézitáskával és egy fekete magassarkú-ból ált aminek az oldalán egy ezüst szinű masni diszelgett. A ruha meglehetösen rövid vilt, de öszintén nem bántam. Nem szégyellem a testemet föleg, hogy serintem nem csunya, nem vagyok bekébzelt, csak magabisztos. 

  Mikor mindennel kész voltunk kiléptünk a mosdoból. Rengeteg szempár szegezödött ránk odasétáltunk a pulthoz, fizettünk majd távoztunk. Mikor kiléptünk a bejárati ajtón kitört belőlünk a röhögés. Mire megkomojottunk már oda is értünk az épület elé ahola bulit tartják. Vettünk belépöt és bementünk. Én egyenest a pulthoz mentem mert szerintem amig nem vagy részeg nem tudsz rendesen bulizni.
Tiz perc eltelte után elég  részegnek éreztem magam ahoz, hogy táncoljak vagy bármit is csináljak .
egy ideig Denis-sel voltam de eltünt egy fiú társaságában, ezért jónak tartottam nem utána menni, főleg ,hogy egy kicsit ijesztö volt a pasi.
Visszamentem a pulthoz ittam még egy kicsit, de egy aranzos fiú odajött hozzám és elkezdet beszélni. semmit nem értettem amit mondot, annyira részeg voltam. Mikor meguntam a társaságát feláltam megfogtam a táskámat és haza indultam . Taxit nem tudtam hivni, mert müködő képes telefon csak Denis nél volt , ezért úgy döntöttem hazabarangolok. ami nem túl jó ödlet, elég rövid ruhában voltam, sik részegen és mert messze volt a házam, de ami éltetett, hogy nem csaltam meg Harryt. 

Sokáig sétálgattam a gondolataimba merülve, mig egy sikátor elött megtorpantam. Tudtam, hogy itt rövidebb az út. Mivel tök sötét volt a sikátor , kicsit féltem, de mégis elindultam minnél hamarabb akartam othol lenni. 
Gyorsitani kezdtem mivel lépteket hallottam a hátam möggül, tudtam , hogy úgyis utolérnek, de ezek ellenére elkezdtem futni. Utolértek. Három kapucnis fiú volt . Az egyik megragadta a karom es magához rántot.
-Engegy el Te bunko paraszt!!!-orditottam rá, de Ő csak nagy szemeket meresztett rám.
-Fiúk ! Ni már van egy kis harcias ribancunk !- mondta gusztustalan kacér mosojjal az arcán.
-Utojára mondom ! Eresz el vagy sikitok. Énekesnőnek készülök és van hangom !- mondtam büszkén.
-Most nem sikitasz bármijen énekespacsirta is vagy.-mondta majd a falnak nyomott, tenyerét pedig a számelé tette , hogy ne sikicsak. Elkezdte a combomat markolászni, amit Én nem türtem. Megharaptam erösem a kezét , mire Ő elrántotta Én meg sikitozni keztem. De barátja hamar befogta a szám. Elkezdte a nyakamat csokolgatni, de valami félbeszakitotta ugyanis már nem éreztem a nyakamon gusztustalam csupaszcsiga ajkait. Lassan bátortalanul kinyitottam a szemem és megláttam a megmentöm. Elakadt a szavam. Bárkire számitottam volna , de Rá nem .

Fontos !!!!

Kedves olvasok! Szeretném ismertetni veletek a részek rendszeres megjelenését. Mivel megkezdödött a suli mostantól egy hétem egy részt teszek fel az pedig pénteken lesz látható, ha pedig mégsem akkor legkésöbb vasárnap, de lehet lesz olyan alkalom is amikor egy hétem két részt is felteszek, de sajnos ez nem sűrün élvezhetitek. Remélem mindezek ellenére Ti követni fogjátok a blogom...mert ezek ellenére a  blog ugyanolyam izgalmas lesz. Köszike a figyelmet . Csok, puszi... Reni.

8.rész: A jácma elkezdődött. Kinél van a kocka?

 

Ha elkezdesz egy veszéjes játékot, jó ha elötte megismered az ellenfeled, mert a játéknak hamar vége lesz , ha az ellenfél nem az akinek hitted, mert a gonosz álruhába bujik. Talán ezért nyer Ő mindig.

~Samy~

Amikor észrevette a könycsppeket a szemeim sarkában hátrább lépet és gonosz mosoly ült ki az arcára.

-Nem ez nem igaz. Akkor miért kértél bocsánatot az este?-probáltam ellenkezni a ténnyel, hogy csak kihasznált, de végül feltettem a kérdést amit mind edig nem értettem.

-Mondtam már sokat ittam.-ismételte meg elöbbi válaszát.

-Nem igaz, mert te nem ittál öt pohárral csak eggyel láttam, hogy nem ittad meg.-mondtam idegesen, a könnyeimet törölgetve.

-Ügyes jól emlékszel nem voltam részeg, legalábbis nem annyira, mint te.

-Akkor miért kértél bocsánatot?-kérdeztem ismét ugyanazt.

-Ne híd azt, hogy komolyan gondoltam amit akkor mondtam...-lépett ismét olyan közel hozzám, hogy már a számba suttogta szavait, de most sem hátráltam csak a tekintetét figyeltem.-csak azt akartam, hogy megcsald Harry-t velem, de addigra túlságosan is kijozanottál.-válaszolta egy kacér mosojjal az arcán.

~Louis~

Láttam rajta, hogy fáj az amit mondtam neki és bevallom élveztem nézni. Hirtelen megszolalt és egy váratlan kérdést tett fel, nem gondoltam, hogy ez lesz az első kérdése , sőt azt sem gondoltam, hogy felteszi ezt.

-És mit akartál jobban? Azt, hogy megcsaljm Harry-t, vagy , hogy lefeküggyek veled?-kérdezte miközben a szemembe nézett, ami egy kicsit zavarba hozott, főleg, hogy a válasszal nem voltam tisztában.

-Mind kettőt!-adtam végül választ kérdésére, lassan kezdett közeledni ajkaji az enyém felé, lehunytam szemeim, de nem egy csókot kaptam, hanem egy fájdálmas pofont.

-Rohagy meg bunkó faszfej !!!-orditott rám majd becsapta maga mögött az ajtót.

Kezemet még mindig tenyere hejjén tartottam és felháborodva fojtattam eredeti tehendömet a szbámba.

~Samy~

Muszály volt megütnöm nem hagyhattam, hogy megcsokoljon, de bevallom felpezsditő élmény volt felpofozni Louis-t, de még mindig rosszúl estek a szavai. Könnyes szemekkel rohandtam le az emeletről, gyorsan megragadtam a kabátom és kirohantam a házból. Egész nap London uccáin sétáltam és néha elsírtam magam azon, hogy hogyan bánt velem Louis , de végűl arra a döntésre jutottam " Ha harc hát legyen harc " . Ideje elkezdeni a játékot  és most énnálam van a kocka ideje hát dobni. Besötétedett és már ideje lett volna hazaindulnom, de mikor megfogta a vállam egy kéz , egy percre megremegtem , de mikor végíg simított a karomon felismertem, leült mellém a padra és feltette első kérdését.

-Mért rohantál el?-természetesen számitottam erre a kérdésre Harrytől. Itt volt az ideje dobni. A kockák megáltak és az első lépés kitálalni Harry-nek.

-Összevesztem Louis-al a tegnap este történtek miatt.

-Mi?

-Halgas végig. A tegnap Louis azt mondta a bulin, hogy kiakar békülni velem én meg hittem neki de csak leakart itatni, hogy megszégyenítsen, ami sikerült is neki. Miután peddig haza jöttünk és egyedül hagytál Louis bejött a szobámba bocsánatot kérni de durván elzavartam. Ezért akartam vele beszélni, hogy bocsánatot kérjek tölle, de sok csúnya dolgot vágott a fejemhez, hogy azért itatott le, hogy megszégyenítsen ami sikerült, meg, hogy csak azért kért bocsánatot mert azt akarta, hogy megcsaljalak vele és közölte velem, hogy nem fogja hagyni, hogy egy ilyen drogos, pszichopata, senki miatt tönkre mennyen a barátságotok és ez után még meg akart csókolni. - mondtam végül lehajtott fejjel. Ahogy számitottam szórol szóra mindent elhitt nekem. Idegesen lépett be a házba és azonnal letámadta Louis-t. Egy hatarmasat ütött Louis-nál amire még én is felsziszegtem. Liam és Zayn szette le Harryt Louis-ról aki nem értett semit. De Harry azonnal elkezdte kérdőre vonni ex barátját. Én nagyon élveztem a mozit csak egy csomag popcorn hiányzott, de ahogy Niall-t ismerem az is mingyárt megérkezik. Az volt a legfárasztóbb, hogy a meglepettet kellet játszani és kérlelni  Harryt , hogy hagyja abba de nem fogja.

-Hogy a francba merted megszégyeniteni Samyt, utána pedig bocsánatot kérni csak azért, hogy megfektesd,ez még töllem is durva lett volna, utána amikor bocsánatot kert te durván a fejéhez vágod, hogy egy drogos ,pszichopata, senki és még meg is akartad csokolni? Tud meg , hogy mikor vele voltam én is egy drogos , pszichopata , senki voltam szoval nagyon köszönöm.-orditotta le Louis fejét, majd odasétált hozzám és átkarolta a derekam, majd felsétáltunk az emeletre a Harry szobájába. Órákig filmeztünk és nevetgéltünk. Megnéztünk két horrolt, vagyis csak eggyet mert a másiknál már nem is a filmel voltunk elfoglalva. Három óra volt mikor Harry élaludt és halkan kilopoztam a szobából, becsuktam az ajtót de mikor megfordultam azt hittem összeesek annyira megijedtem Louis néhol lilla arcától. Egy horrol film után tényleg megtudtam ijedni tőlle főleg , hogy nem vagyunk valami jóban.

-Jaj Samy olyan gyerekes vagy . Árulkodsz Harrynek? Azt hittem már kinöttük az ovit.

-Louis nem azért mondtam el, hogy megbújjak a háta mögött, hanem inkább ved ezt figyelmesztetésnek. Nem a megfelelő emberrel kezdtél ki Louis Tomlinson. 

-Te most fenyegec?-kérdezte felháborodva.

-Nekem mindegy hogyan értelmezed, de álj férre ha jövök mert eltaposlak mint egy csotányt. Remélem ezzel tisztában vagy?!

-És ha nem?

-Louis remélem nem akarod, hogy megkérjem válasszon közted és köztem, mert mindketten tudjuk kit fog választani?!-mondtam majd elhaladtam mellette.

Büszkén és önelégülten feküdtem be a saját ágyamba. Büszke voltam arra ahogy kioktattam Louis-t és egyáltalán nem féltem tőlle, mert tudtam , hogy mivel intézhetem el végleg. Természetesen azt is tudtam, hogy nem fogja hagyni , hogy boldog legyek Harry-vel, de nem bántam mert bevallom élveztem jácadozni Louis-al. Hamar elaludtam és méghamarabb eljött a reggel amit már vártam, vártam hogy a  harc fojtatodjon. Hát igen édes a bosszú.

Reggel csörömpölésre ébredtem . Lesiettem az emeletről és három álmos fiúval találtam szembe magam. Niallnak mint mindig most is elhúzodott a reggelizés. Liam álmosan kortyolgatta a tejáját bár szerintem még nem ébredt fel. Zayn az aki többet alszik mint én szóval nem is kerestem. A harmadik fiú, bár háttal ált nekem felismertem göndör, kócos  fürtyei  alapján . Halkan odasétáltam  mögé , tenyerem a szemei elé tettem , eltorzitott hangon kérdeztem tölle :
-Na? Ki vagyok? - lassan elemelte kezeimet a szeme elől es rámnézett.
-Samy bárhogy felismerem a hangod . -mondta aranyos mosojjal az arcán minek hatására megcsokoltam.


  ~Louis~

Nem volt kedvem kikelni az ágyból, retenetesen fájt amit az este Samy mondott és mégjobban fájt az, hogy igaza is van. Az este semmit nem aludtam, csak az ágybam forgolodtam. Végül elhatároztam magam, hogy felkelek és elkezdem én is a harcot, mert mindenkinek van gyengéje és Samy-nak is van, Én pedig megtalálom.

Mikor lemendtem a konyhába reggelizni szembetaláltam magam Samyval és ami mégrosszabb Harry oldalán viritott. Megprobáltam kikerülni őket, de Samy tekintetét nem tudtam. Szemeit végig rajtam tartotta amig a konyhában voltam, szemeit csak akkor vette le rólam amikor Harry megcsókolta. Betelt a pohár mikor mán hatogyára megcsokolta , elegem vólt nem bírtam nézni őket. Fertöző volt a boldogságuk. Megragadtam reggelimet és felrohantam a szobámba. Tárcsázni kezdtem azt a számot amit már törölni akartam, de mikor Samy felbukkant jobnak tartottam, ha mégsem teszem meg.

-Igen?-szolt bele egy gérfi hang.

-Jó napot nyomoztatni szeretnék egy bizonyos Samanta Silver után. Tudni akarok minden mocanatáról és mindent a múltjáról!-adtam mi a parancsot és néhány adatot amiből kiindulhatnak.

~Samy~

Miután Louis felrohant a szobájába Harry közölte velem , hogy mámma interjut kel adjon Niall-el és Zayn-el Liam pedig Danielle-el lesz , bár nem igazén tudtam ki az a Danielle de sejtettem, hogy Liam barátnője, de csak most kapcsoltam mit is akar mondani.

-Várly! És Louis? Ő nem megy veletek?-kérdeztem idegesen

-Nem ! Őt most nem hivták. 

-Jaj neeee! Te most összeakarsz zárni vele? Te is tudod micsinált velem legutobb...-kezdtem el játszani a kétségbeeset ártatlant.

-Samy!!! Nem halsz bele . Vagy ha nem akarsz vele lenni akkor ne meny be a szobájába mert Ő kisem fog jönni onnan.- mondta majd egy puszit nyomot a homlokomra és táskája után nyúlt, észre sem vettem , hogy a többiek már kint várnak rá.

Kis idő mulva Liam is elment barátnőjéhez, természetesen felajánlotta, hogy tarcsak vele de semmi kedvem nem volt zavarni Őket, annál több kedvem volt Louis-t piszkálni. Úgy gondoltam a nappaliban megvárom a fiúkat és addig nézek egy horrolt, már a harmadik filmnél tartottam amikor Louis csatlakozott hozzám, amit furcsáltam.

-Louis mit akarsz?- tettem fel kérdésem.

-Nem tarthatok veled?

-Nem!-adtam egyenes választ

-Jaj Samy ! Mi lenne ha te megbocsátanál nekem én pedig nem féltékenykedek tovább? Nem lehetne ujra kezdeni? És barátok lenni? Megszeretnélek ismerni!-mondta az utobbit egy sohaj kiséretében.

-Louis ugye nem akarod hogy ezt elhiggyem neked?-kérdesztem felhuzott szemöldökkel.

-Mért ne ? Harry-nek is adtál második esélyt. Nekem miért nem?

-Tudod Harry szeretet és hibázott, de te utáltál ahogy most is csak azért akarsz kibékülni, hogy Harry-vel kibékülj. Nem kel a szinjáték, beszélhetek Harry-vel , hogy bocsásson meg neked, egy feltétellel. Ha békén hagysz minket és hagyod, hogy boldogak legyünk.

-Jolvan.-nyujtotta a kezét.

-Meg igéred?-kérdeztem  hezitálva

-Igen. Megigérem.-mondta majd kezet fogtunk.

 Most volt az a perc, hogy teljesen megbiztam benne, azok ellenére amiket tett velem, talán azért mert bizni akartam benne.

 

7.rész: Az első hiba.

Hiába öntünk tiszta vízet a pohárba, ha az a bizonyos tiszta vízből pocsoja lesz, mert az ember már csak ember marad és valjuk be az emberek nem változnak meg, legalábbis nem véglegesen. Az ember pedig mihez ért legjobban? A hibák elkövetéséhez újra és újra ojkor ugyan azt töbször is.  Egyszer peddig mindenkinél elfogyik a tiszta víz és vagy megtanuljuk megszokni a pocsoját, vagy mindennek vége.

~Harry~

Egész úton láttam Samy arcán a félelmet és a kétségbeesést, de mikor kiszáltunk a limó-ból mégjobban látszott rajta, ezért muszály volt a tudatára adnom itt vagyok mellette.
-Ne félj it vagyok veled.-suttogtam halkan a fülébe, de még mindig erösen szoritotta a kezem.

A partyn végig mellettem volt, egy percre sem engedte el a kezem, ami bár tetszet, de egy csöppet már idegesitett is. Probálta rávenni igyon egy pohár koktélt, de nem ivott semit, ami fura volt mert régebben, ha Samy-t elvittem egy party-ra többet ivott, mint bárki más. Bár mondta, hogy megváltozott, de soha nem gondoltam volna, hogy ennyire.

~Louis~

Amióta megérkeztünk a partyra Samy kétségbeeset arcát figyelem amin nagyon jól szorakoztam, de láttam Harry arcát is aki mán unta azt, hogy nem tud Samytól elszakadni. Egy időre nem figyeltem oda mert tulságosan lekötött egy barna hajú lány, ám amikor sikerült leráznom arra lettemfigyelmes, hogy Samy már nem virít ott Harry oldalán aki éppen a buli házigazdájával beszélget. Itt volt a megfelelő pillanat arra, hogy teljesen tönkre tegyem Samy-t . Elkezdtem keresni, de hamar megtanáltam. Ismerve a múltját, bisztos voltam abban, hogy a pultnál találom meg, természetesen egyedül ücsörgött ott és nem bírtam ki, hogy ne menjek oda és ne piszkáljam, de nem is akartam . 
-Samy? Te nem Harry oldalán kéne virics?-ültem le mellé idegesitő mosojjal az arcomon, de Ő csak megforgatta aszemeit -Jaj ne ...csak nem? Mánis szakitott veled?-ahogy kimondtam azonnal felált és távozni készült, de megragadtam a csukloját.
- Samy várj . Nem innál meg velem egy koktélt?-Samy hirtelen rámemelte a tekintetét és elkezdett kifogásokat keresni.
-Nem köszi, de most...-probáta keresni az indokokat de ujra a szavába vágtam.
-Kérlek. Békülni szeretnék.-mosojogtam rá aranyosan, de igazából hányni tudtam volna tölle.
-Na jó! De csak egy pohárral.-adta meg magát.

Mán az ötödik pohár Jack Daniels-nél tartottunk, ami igazán kiütötte Samy-t igaz, hogy koktélról volt szó de ez jobban megtette a hatását. Mikor egy percre nem figyeltem oda Samy-ra eltünt mellölem, bevallom rosszabb mint Harry. Egyáltalán nem zavartattam magam azzal, hogy megkeressem az elbarangolt kis bárányt it volt az idelye, hogy véglegesen megszégyenicse magát. Ami megis történt.

~Samy~

Nem gondoltam volna, hogy Louis valaha is bocsánatot kér azért amit tett, egy kicsit gyanus volt nekem ez a bocsánat kérős koktélozás, főleg, hogy nem is koktélt ittunk, de olyan öszintének tűnt, hogy hittem neki.
Az ötödik pohár Jack Daniels után már tényleg nem voltam magamnál és muszály vólt táncolnom egy kicsit. Bizonytalan léptekkel siettem a táncparkett felé és elkezdtem elég idétlenül táncolni, de végül belejöttem és két izmos táncpartnerem is akadt, akikhez odatudtam simitani magam. A hátsomat éppen az egyik táncpartnerem ágyékához dörzsöltem és sexin táncoltam amikor egy erős szoritást éreztem a karomon, de nem tudtam beazonositani ki az, ugyani elég homájos volt minden. Hirtelen kirángatott a teremből és mikor magamhoz tértem annyira, hogy felismerjem , már a hátsó udvaron voltunk.
-Samy! Mit müvelsz? Ez nem egy olyan buli amin mindent megtehec .-kezdet el kiabálni velem Harry.
-Harry csak jól érzem magam énnyi az egész .Meg amúgy is te mondtad , hogy engegyem el magam és még nem is jöttem bele rendesen.
-Mégis menyit ittál?-tette fel az újjabb idegesitő kérdéset.
-Nem mindegy? És ha most nem haragszol...-probáltam visszamenni a táncparketre, de ismét megragadta a karom és visszarántott magához , vészesen közel kerültem az ajkajihoz, de nem csokolt meg.
-Gyere! Hazamegyünk !-mondta csendesen, majd a karomról a tenyerembe csuszott keze és szorosan összekulcsolta azokat.

Miután mindenkit összeszettünk beültünk a limuzinba és pár perc alatt megérkeztünk a Direction házba. Mikor befáradtunk a házba , a fiúk szétszéledtek, mindenki a saját lakrészébe, hosszú nap volt és fárasztó. Mikor végre kettesben maradtunk Harry megszolalt már a szobám ajtaja elöt, igen bevallom romantikusnak tartottam , hogy elkisért az ajtóig.
-Ne haragugy amiért leordítottam a fejed . Sajnálom.-mondta az utolsó szot már lehajtott fejjel suttogva. Bár még nem voltam teljesen jozan hiába álitott be Harry a hideg zuhany alá tíz percre, de tudtam mi a válasz.
-Te idiota . Nem haragszom , tudom, hogy nem azért kiabáltál velem mert az olyan jól eset neked .-válaszoltam mosojogva .
-Hanem azért mert SZERETLEK.- fejezte be mondatomat, amire én hirtelen jött ödletből megcsokoltam. Csokunk inkább volt lassú és lágy mint szenvedéjes. Ajkaink lassan váltak el egymástól.
-Én is szeretlek.-nyomtam egy puszit a számomra tökéletes orrára, minek hatására megvillantotta aranyos kis gödröcskéit.-Jó éjt Harry.-köszöntem el mosojogva.
-Neked is Samy.-mondta még mindig az arcán a gödröcskékkel.
Fájó szívvel csuktam rá az ajtót, legszivesebben rávetettem vólna magam, de nem lehet nem akarom újra elkövetni azt a hibát amit már egyszer élkövettem, és persze még az alkohol beszél belölem.
Miután elkészültem az ágyam megvetésével, zuhanyzással, fogmosással stb. az ágyamba bujtam és elgondolkoztam néhány dolgon... Gondolataimból halk kopogás szakitott ki, elmosojodtam és behivtam nem szolt egy szót sem amit furcsáltam és hátra fordultam, de amikor megláttam, hogy nem az  a valaki ál az ajtóban akire számitottam, reflexből magamra húztam a takarot.
-Miért húzod magadra a takarót, ha nem vagy mesztelen?- tett fel egy idiota kérdést, mosojogva.
-Mit akarsz itt?-kérdezdtem szem forgatás kíséretében.
-Nem illik kérdésre kérdéssel válaszolni, amugy meg te hívtál be.-lépet közelebb az ágyhoz, talán túl közel is .
-Mit akarsz itt?-ismételtem meg kérdésem mostmár hangosabban és idegesebben.
-Csak beszélgetni.-válaszolt lágy mosojjal az arcán.
-Arról, hogy megakartál szégyeniteni mindenki elött? Jaj várj megtetted! Kösz nem evel én is tisztában vagyok. Mostmár.-mondtam még mindig idegesen és az ajtó fele bögtem fejemmel, jelezve, hogy távozhat.
-Sajnálom.-mondta alig halhatóan, mindha ki sem akarta volna mondani, vagy mintha életében elöször kért vólna bocsánatot.
-Húú hölgyeim és uraim remélem hallották Louis Tomlinson bocsánatot kért.-gunyolodtam flegmán.
-Samy kérlek.-mondta halkan, a padlot bámulva.
-Meny el Louis.- mondtam mostmár normális hangon.
-De én csak...-probált magyarászkodni , de könyörtelenül a szavába vágtam.
-Tünés!!!-kiabáltam rá a szokotnál kissé hangosabban.
Tekintetét leemelte rólam és sértődötten , de inkább idegesen távozott a szobámból. Abban a pillanatban rosszúl éreztem magam mert ilyen kegyetlen vóltam vele, de egy részt megérdemelte. Rengeteget gondolkoztam Louis-al váltott beszélgetésünkön elalvás elött míg végül arra jutottam, hogy másnap bocsánatot kérek tölle. Mivel döntésre jutottam ezt illetően nyugodtan aludtam el.
...
Másnap csörömpölésre ébredtem. Tekintetem egyenest az óra felé irányult ami 9:30-at mutatott, számomra ez korán volt. Álmosan dörzsölve csöszögtem le a konyhába , ahol három fiú-val találtam magam szembe. Niall-el természetesen mint mindig most is a konyhában találkoztam és természetesen neki most is elnyult a reggelizés.
Liam teáját szürcsölgette fáradtan, de szerintem még mindig aludt . A harmadik személy háttal ált nekem, de azonnal felismertem kocos göndör haja alapján. Halkan leptem mögé és befogtam szemeit kezemmel , eltorzitott hangon kerdeztem meg tolle:
-Na ki vagyok?
Lattam ahogy elmosojodik és megfogja a kezem, majd elemeli szeme elől és hátra fordul.
-Samy. Bárhol felismerem a hangodat.-mondta, majd megcsokolt. Csókunkat egy jellegzetes gunyos kijelentés szakította meg.
-Fúj!!! Ide enni jöttem nem hányni azt a fürdöben is tudok.-azonnal felismertem hangját nem is kellet ránézzek.
-Louis!-szolt rá Harry, de Louis csak egy vál rántással elintézte.
-Louis beszélhetnénk?-léptem oda a széken üllő fiú mellé.
-Veled? Miről?-kérdezte flegmán, persze megértem azok után ahogy kidobtam miután bocsánatot kért.
-Kérlek Louis.-mondtam halkan .
-Érdekes mikor én kértelek kidobtál. Szoval nem.-jogosan vágott visza de azért még rosszul eset, megragadta reggeliét és a szobája felé vette az irányt. Nem adtam fel, nem ojan vagyok ezért utána rohantam , kopogás nélkül rontottam be a szobájába.
-Sajnálom a az estit csak... tudod mit nem takarozok azzal, hogy részeg voltam mert nem igaz simán csak bunko. Ne haragugy.- láttam rajta, hogy gondolkozik és pár perc után megszolalt.
-Nem érted ugye? Csak kihasználtalak, megakartalak szégyeniteni mindenki elött és sikerült is . Samy. Csak jácodtam. Amit este mondtam ne ved komojan részeg voltam öt pohár Jack Daniels után. Ja és ne hidd azt, hogy fogom hagyni, hogy Harry és az én barátságunk megremegjen egy olyan lány miatt mint Te!!!-lépett vészesen közel hozzám ami már férreérthetőnek is tűnhetett volna és élkezdte mondanivaloját sértő hangon, lenézöen és flegmán.
-Milyen lány miat?-kérdeztem halkan de idegesen, féltem a választól mert sejtettem, hogy nem valami hizelgőt fog mondani.
-Egy olyan drogos, pszichopata , senki miatt mint Te.-lassan és érthetően mondta ki ezeket az elítélő jelzöket, hogy még jobban fájjanak és egyre közelebb kerültek az ajkai az enyémhez, de nem hátráltam csak a szemébe bámultam, probáltam kivenni, hogy ezeket a szavakat komolyan gondollya vagy csak megakar bántani. A szemeim sarkában megjelent egy egy könycsep, de nem azért amit mondott, hanem azért mer komolyan gondolta , és mer nem láttam mást a szemében csak szánalmat, gyülöletet és undort.

6. rész: "Ő itt Samanta Silver a barátnőm."

 Új életet kezdeni sosem könnyü,  mert a multat elfelejteni nem lehet, mert örökké kisért.Mikor mán azt hiszed sikerült, amikor a legboldog vagy valakivel, akkor kezd el újra kisérteni, hogy mégjobban fájjon.

~Louis~

Az út Londonig nagyon hosszú és fáraszto volt. És még Harry sem volt mellettem, hogy megnevettesen, hanem énkáb annak a lánynak volt a párnája. Az úton azon gondolkoztam vagyis inkább reménykedtem, hogy a többieknek se legyen szimpatikus ez a lány. Végül nem tudom hogyan, de elaludtam...
...
Édes álmomból egy női hang riasztott fel, miszerint leszállunk. Gyorsan bekötöttem az övemet és egy gyors pillantást vetettem Harryre. Harry éppen Samy-t probálta felkelteni. Én Harry hejében énkápp a repülön hagytam volna...
Mikor leszáltunk gyorsan taxi-ba ültünk és indultunk a direction házba. Természetesen én léptem be elöször a házba, mert a szerelmesek hátul kullogtak utálta nézni őket. Miután köszöntem a többieeknek a szerelmespár is beért a házba. A fiuk kérdön néztek Harry-re mert nem emlitettük nekik utunk igazi célját. Büszkén áltam a többiek mellet mert biztos voltam benne ha a töbiek is megtudják mijen  is igazából ez a lány , kifogják közösiteni vagy simán nem birják majd. Hosszas csend után Harrry megszolalt...
-Ő itt Samanta Silver a barátnőm.-mondta büszkén Harry a lány meg egy mosoly kiséretében kintet egyet.
A Niall és Zayn széles mosojjal az arcukon átkarolták a lányt és a nappaliba invitálták és elkezték faggatni. Hosszas faggatás után a kis történetük is Harry-vel is kiderült. Liam-en láttam, hogy erre azértt nem számitott. Mikor a faggatásból kellemes beszélgetés és nevetgélés változott keztem unni és felmentem az emeleten lévö szobámba... Nem számitottam rá, hogy ilyen könnyen fogagyák a fiúk ezt az egészet... Ők beletörödtek ebbe a dologba, de Én nem fogok.

~Samy~

A fiúk annyira lefoglaltak, hogy észre sem vettem, hogy beesteledett és azt, hogy Durci nagyon rég távozott a társaságunkból.
-Na jó fiúk most Samy megy és lepihen ...-csattant fel Harry mellölem.
-Óóó de még nem faggattuk ki mindenről.-nyavajgott Niall.
-Majd holnap Niall.-vágta rá Harry és mar probált feltuszkolni a lépcsön.
Mikor sikeresen felértünk az emeletre Harry megszolalt..
-Gyere édes megmutatom a szobánkat.
-Szobánkat? Nem kaphatnék külön szobát?-kérdeztem zavartan
-Mért akarsz külön szobát? - ált meg melletem göndör barátom kis kutya szemekkel nézve rám...
-Ne, ne, ne vágj ilyen szemeket. Tudod sok cuccom van.-mikor kimondtam ezt a kicsit hihetetlen kifogást Harry felhuzott szemöldökkel nézett rám.-Jolvan na, tudod ez nekem még gyors...
-Samy kiskorunkóta együt alszunk...-kezte el mesélni de a szavába vágtam
-De nem úgy mint most.
-Jolvan na, tudod ez egy kicsit fura járunk de külön szobába alszunk...-kezdet el probálkozni hátha meggondolom magam, nem járt sikerrel.
-A két melleted levö szobában Én , a másikban Louis van. A velönk szembe levö ajtó mögött meg a fürdö van...-kezdte el a körülvezetést Harry, de Én nem nagyon figyeltem oda. Mikor kinyitottam a szoba ajtót a lélegzetem is elált, hihetetlen milyen szépen volt berendezve a szoba .

-Harry. Neked javult a divatérzéked legalábis a szobákkal kapcsolatosan...-keztem el dicsérni de nem hagyta, hogy befejezzem.
-Ömm , nem én rendeztem be.
-Oh akor azért néz ki igy ...-keztenm el piszgálni amiből egy kissebb vita let.
...
Miután Harry-nek megigértem, hogy a holnap esti party- ra velük tartok amire az egész one direction hivatalos , végre volt szives távozni a szobámból, aminek Én örültem a legjobban, mert egyszerüen anyira elvonya a figyelmemet, hogy még a kipakolásra sem tudok koncentrálni. Miután kipakoltam és egy kicsit othonositottam a szobát büszkén karbatett kézzel néztem köpbe a végeredményen. Pár perc mulva pizsamámmal a kezembe mentem a fürdöbe átöltözni, de mikor a fogmosásra került a sor muszáj volt kicsit othonositanom a fürdöt fogkefével, fogpasztával , női fésüvel stb. Olyan 20 perc alat evel is kész lettem és mosmár othon éreztem magam ... legalábis a fürdöben. Fáradtan döltem be az ágyamba . A hideg plédbe burkoloztam majd lassan méj álomba merültem.
...
Álmomból halk csörömpölés riasztot fel és amijen kiváncsi vagyok muszáj volt megnézzem Ki az. Halk lépteim észrevehetetlenek voltak . Lassan odalopoztam a konyha ajtajához ami nyitva volt és mikor megláttam Ki van a konyhába elmosojogtam majd az ajtó félfának döltem és hirtelen szolaltam meg.
-Mit csinálsz?
-A rohadt életbe ... Mit keresel te it nem kéne nagyban aludnod?-kezdet el gunyolodn.
-Hát tudod felébresztettél.-löktem el magamat az ajtó félfátol majd a hűtöben kezdtem el kakaos után kutatni.
-Jaj bocsi anyira sajnálom.Meg tudsz bocsájtani?
-Hát ha már ilyen szépen kéred...-válaszoltam majd Ő a szemeit forgatta.Lassan megtaláltam a tejet de a kakaport még mindig nem találtam.-Durci megmondanád hol van a kakaópor!
-Durci?- lépet oda mellém és leemelte a fejem fölöt levő szekrényből a kakaóport.
-Igen, mert mikor megláttál azonnal bevágtad a durcit.-mosojottam el aranyosan, de Őt ez nem hatotta meg sőt énkáb feligegesitettem vele.
-Nem durciznék be mindig ha elhuznál innen.-förnet rám idegesen. Majd hátat forditot nekem és elhagyta a konyhát.
-Ne csináld már ezt Durci!!!-kiabáltam utána gonoszul.
-Nem vagyok Durci!!!-szolt visza, majd kitört belölem a röhögés.
Úgy gondolom jól elfog szorakoztatni az, hogy piszkálhatom...Az utolsót kortyoltam a meleg italomba, majd a mosogatoba hejeztem a poharat és elindultam a szobám fele, fojtatni édes méj álmomat. Lassan lépkedtem fel az emeletre , már anyira fáradt voltam, hogy ...izé nem abba a szobába nyitottam be amejikbe kellet volna. Peddig Harry mondta, hogy nagyon egyformák az ajtok és vigyázzak...
-Te meg mi a francot keresel a szobámba?-förmet rám ujra Durci.
-Jaj bocs Durci Én csak a szobámat keresem. -kezdtem el ártatlanul mosojogni.
-Hát azt elbasztad . Kifele a szobámból!-lépet közeleb hozzám, abban a pillanatban egy kicsit megrémültem de mikor látta rajtam ,elkezdet hátrálni.
-Öm izé akor megyek...-dadogtam majd becsuktam magam mögött az ajtot és átléptem a saját szobámba.
Mikor visszafeküdtem a mostmár meleg ágyamba elkezdtem azon gondolkozni  "Valyon miért viselkedik velem igy ?"Miközben a választ kutattam a fejemben végül elaludtam.Az igazi válaszrra csak akkor fogok rájönni ha megkérdezem tölle.
...
Másnap reggel arra keltem fel , hogy úgy éreztem mindha figyelnének. A megérzésem nem csalt, Harry tökéletes zöld szemeivel találtam magamat  szembe. Kicsit zavarba jöttem smaragd zöld szemeitől.Kérdön pillantottam rá, mivel megszolalni nem tudtam.
-Végre, hogy felkeltél.-mondta mosojogva ami által aranyos kis gödröcskéi is kivillantak.
-Hány óra?- kérdeztem egy nagy ásitás kiséretében. Ő az órára majd vissza rám emelte tekintetét és válaszolt kérdésemre.
-Félegy.-mondta és fojtatta számomra zavaro nézését.
-Mi? Jaj ne elaludtam.-pattantam ki az ágyból és siettem a ruháim után.
-Mért készülsz valahova?-nézett rám kiváncsian göndör barátom.
-Gondoltam körülvezec London-ban.-mosojogtam könyörgöen amire igazán nem volt szükség mert azonnal beleegyezett.
Miután készen voltunk a készülödéssel ami másfél órába telt lementünk reggelizni ahol összefutottam Durci-val.
-Szia Durci!-mondtam mosojogva, már csak azért is hivom igy mert idegesithetem vele.Durci nem volt hajlando hozzám szolni csak megforgatta szemeit, majd fojtatta regelije elfogyasztását.Én tovább lépkedtem és énkáb a vidámabb szeméjekkel kezdtem el foglalkozni.
...
-Ezt nem hiszem el már megint leettem magam .-sohajtottam fel idegesen, mire jöt egy számomra durva megjegyzés durcás barátomtól.
-Hát legközelebb tegyél nzálazzot , hátha ugy nem sikerül leenned magad.-nevetet fel gonoszan és lenézöen, de göndör barátom megvédet, mert jelen pillanatban lefagytam.
-Louis énkáb fogd be jó?
-Harry ugyan nem érted a viccet?-mondta meg mindig gunyos nevetése kiséretében.
-Hát Louis szar a humorod mer ez nem vicces.-mondta Harry mosmár idegesen.
-Hagyd Harry inkáb átöltözök.-mondtam, mosmár én is lesajnálo pillantást vetve Durci felé és megragadtam barátom karját magam után húzva.
Hosszas válogatás után égy szürke felső, egy egyszerü farmef és néhány kiegészitő mellet döntöttem.

...
Harry-vel már régota sétáltunk London ucáin, elvitt minden olyan héjre ami az Ő kedvence vagy csak sokat jár oda. Végül szóba jött az esti koktél parti amitől én nagyon tartottam. Több okból kifojolag is. 1. Mert szerintem túl korai lenne bemutatni engem mint Harry Styles barátnőe. 2. Fogalmam sem volt, hogyanis illendő viselkedni egy ilyen partyn. 3.Tartottam Durci támadásaitól, mert egy ilyen partyn nagyon hamar  megtudna szégyeniteni. 4. Az ital. Nem emlitettem Harry-nek, hogy régota nem iszok alkoholt, mert nem tudok leálni.
-Harry szerintem Én nem kéne elmennyek arra a party-ra.-mondtam egy nagy sohaj kiséretében, miközbe a szemem lesem vettem az aszvaltról. 
-Samy ne bolondoz . A barátnőm vagy , miért ne jönnél arra a party-ra amire hivatalosak vagyunk.-kérdezte kiváncsian, de mire válaszolhattam volna haza értünk és Liam azonnal elkezdet minket sürgetni.
-Na végre, hogy haza értetek! Gyerünk siessetek öltözni mingyárt indulunk.-nyujtotta át Harry-nek a smokingját.-Sies Te is Samy!-utasitott, majd én is felrohantam a szobámba.
Sokagyára néztem át a szekrényem, mikor végre találtam egy fekete ruhát. Némi kiegégyitővel csinos is lett.

Lassan tipegtem a lépcsőig, majd lepillantottam, ahol a fiúk türelmetlenül vártak. Liam az órájára pillantott minden másodpercben, Niall éppen a szenvics evését fejezte be, Zayn peddig Louis-al és göndör barátommal társalgott, aki minden második percben a lépcső felé pillantott. Mély levegöt vettem , majd lassan fujtamki és elindultam. Harry hamar észrevette, hogy jövök és néhány lépést tett felém majd a kezét nyujtotta, amit én el is fogattam. Büszkén lépdeltem el Durci mellet, aki egy igazán dühös arckifejezéssel válaszolt. 
...
Mikor kiszáltunk a limuzin-ból erösen megszoritottam Harry kezét aki ennek hatására egy megnyugtató mondatot suttogott a fülembe.
-Ne félj it vagyok veled.-de én nem engedtem szoritásomból, bár tuttam , hogy Harry it van velem féltem , legjobban magamtól, hogy nem birom majd ki az alkohol kisértését.

Egy nagyon jó blog.

http://anotherworldandyou.blogspot.ro/2013/05/blog-post.html?showComment=1377880854039#c6778275960302746996

5.rész: Ne ítélj a borítoról.

Mindenkinek van mindenkiről véleménye első látásra, de az a vélemény ami elsőre megvan egy emberről mindig megváltozik, mert megismerlyük és megszeretjük, de ha nem adunk esélyt a másiknak, sosem ismerjük meg és sosem lesz egy jó barátunk, vagy szerelmünk.

~Louis~

Éppen a ruháimat pakoltam a böröndömbe amikor Harry hangját hallottam, ahogy engem hív.
-Louis megjöttünk!!!-hallottam Hazz hangjában az izgatotságot és a boldogságot, de nem tudtam mire vélni a többes számot.
-Hogy érted, hogy meg jötte...-muszály volt megálnom, mert másképp biztos le estem volna a lépcsőn...nem gondoltam volna, hogy Harry behozza a házba ezt a lányt... muszáj beszélnem  Harry fejével ...nem engedem, hogy ez a lány  elvegye a legjobb barátom . 
-Hazz. Gyere muszáj beszélnünk .-gyorsan lesiettem a lépcsön és megragadtam Harry karját es húztam magam után a konyhába.
-Hazz?-zet vissza mosolyogva a lány, majd Harry válaszolt. 
-Igen, Engem így szoktak becézni.-válaszolt Hazz szintén mosolyogva a lányra...
-De Te nem hívhatod így !-vágtam vissza a lánynak idegesen. Herry mérges szemekkel nézett rám, a lány arcárol azonnal lefagyott a mosoly .
-Louis !!! Mi bajod van ?
-Beszélnünk kel.-vágtam ra és besiettem a konyhába aholva Harry is követett.
-Louis. Te normális vagy ? Mit müvelsz?-bombázot meg Harry kérdésekkel.
-Hogy Én? Te normális vagy ? Idehozod ezt a lányt a Mi házunkba?-kérdeztem idegesen miközbe a napaliban levö lányra mitattam kezemmek, ekkor vettem észre, hogy kutakodik.-Nézd mit csinál ... nem szép mas dolgai közt kutakodni.
-Louis. Ugye nem vagy féltékeny?-kerdezte Harry mosolyogva.
-Mi? Rá soha . Tudom, hogy csak egy északás kaland lesz, épp ezért vidd énkáb szálodába mint ide.-mondtam flegmán, karbatett kezekkel.
-Nem azért kerestem meg, hogy egy északára kihasználjam, akkor nem lelkiztem volna órákig vele és nem sírtam volna utána, egy északás kalandra bárkit elvihetek, de Őt nem, több van köztünk, ezt Te is nagyon jól tudod, nem értem miért viselkedsz így Vele.- fejezte be idegesen , velem még sohs nem kiabált Harry egy lány miatt.
-Akkor remélem el búcsuzol tölle mert holnap utazunk vissza.-vágtam vissza büszkén.
-Mért búcsuzzak el tölle ? Jön velem londonba.
-Mert...Mi? Ő jön velünk? Nem Harry. Ezt ne...-alig hittem a fülemnek , ez a senki jon velünk. Ez nem lehet.
-De .-adott egyszerü rövid választ, majd visszament a lányhoz .
Nem volt kedvem csatlakozni hozzájuk. Kimentem a konyhából és egy pillanatra elkaptam a lány pillantását, de azonnal elkaptam a felyem es felsiettem a szobámba folytattam idegesen a pakolást.

~Samy~

Eleinte rendesnek néztem Harry legjobb barátját, de mikor Harry-vel akart beszélni négyszemközt tudtam, hogy nem bír, de mikor meghallottam azt az aranyos becenevet ami Harry-é volt muszály volt visszakérdeznem .
-Hazz? 
-Igen, Engem így szoktak becézni.-kaptam válazt Harrz-től, egy mosoly kíséretében,de azonnal lefagyot a mosoly az arcomról amikor meghallottam a másik fiú válaszát.
-De Te nem hívhatod így !-bevallom rosszul esett, de Harry azonnal kérdöre vonta.
-Louis !!! Mi bajod van ?-kérdezte komoly hangom Harry.
-Beszélnünk kel.-mondta a fiú, majd bement a konyhába. Harry egy puszit nyomott az arcomra és követte barátját.
Míg ők beszélgettek én addig a nappaliban nézelöttem . Néha rájuk néztem, de pechemre nem tudok szájról olvasni, de láttam rajtuk hogy idegesek . Szoval miattam veszekednek. Hát igen , megvan az ellenségem. Peddig rendesnek tűnik , de ha Ő nem akar megismerni nem tehetek róla. Olyan 15 perc múlva láttam, hogy Harry mosolyogva felém lépked . Ránéztem barátjára aki szintén engem figyelt pár pillanatig nézett csak engem mert mikor észrevette, hogy én is figyelem elkapta a felyét és az emeletre sietett.Szeméből tisztán kitudtam olvasni milyen lenéző velem szembe ami nagyon rosszul esett, de nehogy azt higgye, hogy enyivel elintézheti, ha akarja ha nem, mi barátok leszünk . Egész addig követtem szememmel a fiút amig el nem tünt. Harry-re néztem aki engem figyelt.
-Nyugi. Malyd megbékél.-szerintem evel ő is tisztába volt, hogy nem igaz , de annak ellenére, hogy nem értettem vele egyet csak bolintottam.
Sokáig beszélgettünk, nevettünk és sokszor a lépcsö felé pillantottam, hogy valyon nem csatlakozik-e hozzénk durcád barátunk , de nem .
-Késöre jár jobb ha most megyek. Holnap reggerre be kel pakoljak .-mondtam miközbe a kanapéról tornáztam fel magam.
-Elkisérlek jó? 
-Jó.
-Úton hazafele is sokat beszélgettünk, főleg a Londoni útrol es a fiúkról.Harry megnyuktatott, hogy a többiek nem ilyenek, de nem igazán hittem neki. Megérteném Őket . Én se szeretném ha egyik legjobb barátomnak előjön egy régi drogod barátja.
-Jó éjt Harry.-nyomtam egy ruszit arcára.
-Neked is .
Mikor bementem a szobámba elövettem a böröndömet és elkeztem pakolászni ... 3 órakkor készültem el és feküttem le aludni.
...
Másnap reggel a telefonom csörgése ébresztett fel. Harry neve villogott a képernyön. 
-Szia .
-Szia remélem felébresztettelek ... nemsoká megyek eléd mert indul a járatunk.
-Pontosan hány órakkor?
-10-re megyek eléd.
-Akkor készülök. Szia.
-Szia.-nyomtam ki a telefont és futolépésbe megtámadtam a fürdöt.
10 perc mulva feköltöztem és elvégeztem reggeli tehendöimet. Megreggeliztem és a böröndjeimet is lecipeltem a nappaliba. Pontosan 10-re elkészültem és indultunk a reptérre. Harry út közben elmesélte, hogy duzzogos barátja még mindig nem békélt meg és, hogy Ő már a reptéren vár minket. 
Mikor kiszáltam az autoból megláttam Durcit ahogy minket vár. Aranyos mosolyt kültem felé, de Ő még mindig nem volt halylandó hozzám szolni.
A repülön Harry mellet ültem végig mivel hosszunak bizonyosult az út ezért mielött elaludnék körülnéztem, ki hol ül.Megláttam Durcit a  mellettünk levő sorban, ahogy  engem és Harryt kémlel, biztos voltam benne, hogy féltékeny és fél, hogy elveszem tölle Harryt.Mikor Durci elfordult Én Harry vállára felyeztem felyem és lassan elaludtam.